Napsütéses reggelre ébredtem, ami már jobbnak tűnik ha az embernek szombaton is dolgozni kell mennie. Alig vártam, hogy vége legyen (aki ismer az tudja én szeretem a munkám), de most kihívott a nap szerettem volna minnél előbb kint lenni. Hazafelé menet csak szinte gurultam a kocsival (nem hiszem,hogy a mögöttem jövők ennek örültek) élveztem az ablakon beáradó fényt ami felmelegít, elkápráztat, és még hosszú ideig ebből kell élni (hosszú a tél!). Néztem a házakat még sok helyen kint voltak az ablakban a muskátlik az egynyári virágok, a leveleik már sárgulnak de az utolsó bimbók a fény felé fordulva nyílnak ki és még a teljes színkavalkádjukat mutatják meg nekünk.A Játszótéren a gyerekek kergetőztek, csúzdáztak az anyukák süti receptet cseréltek talán, vagy a gyermekeik újabb sikereiről számoltak be egymásnak. A nénikék a kapuk előtt ülve beszélgetnek, a szomszéd bácsi a lehullott fa leveleket söpörte. Békés nyugodt a látvány, jó érzés tölti el az embert. Hazaértem és már mentem is újból ki a szabadba, hogy részese legyek ennek a kinti fényben úszó világnak. A kutyáink Sámson és Májló (két fiú) megelégedéssel nyújtóztak el a napon nem sok kedvük volt megmozdulni se. A fejüket emelték csak jöttömre fel mintha azt mondanák szia! megjöttél pihenj le te is! És ha le nem is pihentem, de egy jót beszélgettem a szomszédommal aki szintén a kertjét rendezgette, majd így feltöltődve láttam neki én is a többi teendőimnek.
Szép nap volt ez a mai, holnapra is ilyet kívánok szeretettel mindenkinek! Georgina
2 megjegyzés:
Bár már kicsit borongós, azért szép nap volt. Remélem neked is!
Igen szép volt,persze kint vagyok amikor csak tehetem, és látom te is így vagy vele.
Megjegyzés küldése