"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne"
Tamási Áron

"Lent délen meseszép éjjen édes édent remélsz"


A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ősz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ősz. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 8., hétfő

Ének az esőben

Elkezdődött, itt az esős idő. Nagyon nem vártuk, de igazából most van itt az ideje. Most már tudom mért fájt a fejem egész nap. Nem jól kezdődött ez a reggel várni kellett sokat az orvosnál, majd sürgős papír munka is lett amiért be kellett mennem a szabadnapomon.Nem voltam feldobódva mert elvileg és gyakorlatilag is a barát nőmhöz készültem egy jó kis beszélgetéssel egybekötött sétára . Ő a magas parton lakik onnan meseszép kilátás nyílik a Balatonra (egy kicsit irigy is vagyok érte) de mivel ő a leges legjobb barátnőm ezért neki megbocsátom. De az időnek nem! Nem lehetett volna még egy napos nap?!Tudom ennek is örülni kell amíg volt, de most egy kicsit még egy jó napot szerettem volna! Önző vagyok?Nem hinném, csak imádom a természetet és bevallom  inkább a meleget mint a hideget. A tél a maga módján gyönyörű, de ha lehet bentről a kandalló melege mellől kikucskálva az ablakon nézem a havas tájat. Imádom amikor jég csillagos az ablak, arra emlékeztet mikor még pici lány voltam(de rég!) volt egy távcső formához hasonló nézőkém és ha belenéztem jég csillag virágok formálódtak benne ahogy forgattam. Nagyon-nagyon sokféle csillag.....! Szép de most már csak emlék. Marad az ablakon lévő kristályok csodálata, és persze kint a szabadba amikor hull a hó a hópehely pihék ezernyi változó formában lévő csillaga. De azért mégiscsak kimerészkedtem az esőbe egy jó kávéért bármire képes voltam hátha attól elmúlik a fejfájásom, és ha attól nem is de a jó levegő megtette a hatását így még énekelni is kedvem támadt VÉGRE NEM FÁJ!! la..la..la..!
Egy kicsit meg is áztam remélem beteg nem leszek, mert még el tudnánk menni egy sétára ,vagy kettőre!! Georgina

2010. november 6., szombat

Napsütésben

Napsütéses reggelre ébredtem, ami már jobbnak tűnik ha az embernek szombaton is dolgozni kell mennie. Alig vártam, hogy vége legyen (aki ismer az tudja én szeretem a munkám), de most kihívott a nap szerettem volna minnél előbb kint lenni. Hazafelé menet csak szinte gurultam a kocsival (nem hiszem,hogy a mögöttem jövők ennek örültek) élveztem az ablakon beáradó fényt ami felmelegít, elkápráztat, és még hosszú ideig ebből kell élni (hosszú a tél!). Néztem a házakat még sok helyen kint voltak az ablakban a muskátlik az egynyári virágok, a leveleik már sárgulnak de az utolsó bimbók a fény felé fordulva nyílnak ki  és még a teljes színkavalkádjukat mutatják meg nekünk.A Játszótéren a gyerekek kergetőztek, csúzdáztak az anyukák süti receptet cseréltek talán, vagy a gyermekeik újabb sikereiről számoltak be egymásnak. A nénikék a kapuk előtt ülve beszélgetnek, a szomszéd bácsi a lehullott fa leveleket söpörte. Békés nyugodt a látvány, jó érzés tölti el az embert. Hazaértem és már mentem is újból ki a szabadba, hogy részese legyek ennek a kinti fényben úszó világnak. A kutyáink Sámson és Májló (két fiú) megelégedéssel nyújtóztak el a napon nem sok kedvük volt megmozdulni se. A fejüket emelték csak jöttömre fel mintha azt mondanák szia! megjöttél pihenj le te is! És ha le nem is pihentem, de egy jót beszélgettem a  szomszédommal aki szintén a kertjét rendezgette, majd így feltöltődve láttam neki én is a többi teendőimnek.
Szép nap  volt  ez  a  mai, holnapra is ilyet kívánok szeretettel mindenkinek! Georgina